RETTEGEK AZ ÉLETTŐL

RETTEGEK AZ ÉLETTŐL

Hiába ragadnak szent mámor-hattyúk
Boldog, nagy Vízen,
Gágogását hallom józan ludaknak,
Nincsen semmi sem,
Ami megmaradjon.

Csukló zokogásom hallom előre,
Mikor nevetek,
Lelkem hollóinak károgásába
Tréfás verebek
Belecsiripolnak.

Vágyakozni félek. A Teljesülés
Jön és meggyaláz.
Nyugalom sem kell, hisz vágtat utána
Egy vad mén: a Láz.
Jaj, rettegek élni.

Ady Endre.1905