Befordultam a konyhára ...

Befordultam a konyhára ...

Befordultam a konyhára,
Rágyújtottam a pipára ...
Azaz rágyújtottam volna,
Hogyha már nem égett volna.

A pipám javában égett,
Nem is mentem én a végett !
Azért mentem, mert megláttam,
Hogy odabenn szép leány van.

Tüzet rakott eszemadta,
Lobogott is, amint rakta ;
Jaj de hát még szeme párja,
Annak volt ám nagy a lángja !

Én beléptem, ő rám nézett,
Aligha meg nem igézett!
Égő pipám kialudott,
Alvó szívem meg gyulladott.

1843. Petőfi Sándor